Határjárás 17

Ezen a hétvégén 2 túrát is bekalibráltam, szombaton is és vasárnap is. Ritka dolog ez, ahogy néztem őszig nem is lesz ilyen (már amiket magamnak összeírtam). Ezért is (és az esős időjárás-előrejelzések miatt is) történt az, hogy a mai Határjárás túrán egy rövidebb távot választottam magamnak. A Rómaifürdőnél található rajthelyen 3 féle táv közül lehetett választani: 17, 28 és 45 km. Már mennék egy 40-50 km. feletti túrára, de ezúttal a körülmények miatt visszafogottan csak a 17 km.-es távot választottam. Így korán sem kellett kelnem és időben haza is értem. :) A táv pontosan 16,8 km. volt 593 méter szintemelkedéssel. A Magyar Turista kártyának köszönhetően 700 Ft.-ot fizettem nevezés gyanánt. Ennek a túrának a sajátos érdekessége, hogy a Budapest egyesítésekor (1872-73) kijelölt határt követi. Ezt a határt jelölték határárkokkal és határkövekkel, melyeket 1878 és 1882 között állítottak. Ezért is fordult elő sokszor a túrán, hogy nem rendes turistautat kellett követni, hanem itt-ott letérni kisebb ösvényekre, mellékutakra. 9:05-kor rajtoltam el a Rómaifürdő HÉV állomásról, majd pár utca után egyből fel is tűnt az első régi határkő, valamint a határárok. Elhaladtam a Forrásliget és a gyönyörű szép ForrestHill Natura lakóparkok előtt, majd a Csillaghegyi strandfürdőnél a egy kis időre a piros jelzésű turistaútra kellett csatlakozni. Továbbhaladva az Ürömi utat kellett követni, majd a Kárókatona utcát és végül a Holló közt, aminek a végén az ürömi tanösvényre kellett rácsatlakozni. Itt a tanösvény végig a határárok és a határkövek mentén haladt és ezáltal megmásztam a Péter-hegyet. Átérve Ürömre a vasúti megállónál már pontőrök is voltak. Innen a Solymárvölgyi úton kellett továbbhaladni. Szép látvány volt, ahogy az úttól jobbra található eper-ültetvényen "Szedd magad" akció folyt. A Rozália téglagyár után a kék jelzést kellett követni egy kis ideig, majd egy ösvénnyel a határárkot kellett követni, amíg újra nem érkezett meg a kék jelzés. Innen válaszható útvonal volt, én a kék jelzést választottam inkább, majd a 141-es határkő után nem sokkal, ami egyben a harmadik ellenőrzőpont is volt, ismét választani lehetett. Mint előbb is, én hű maradtam a kékhez. A virágos-nyergi ellenőrzőpont után a Vihar-hegyen kellett úgymond átugrani, mivel egy erős emelkedő után a csúcsról egyből erősen lefelé vezetett az út. Innen tovább követve a kéket elértem a Hármashatárhegy csúcsát, ahol egy multi geoládát is felkutattam, amit már régen meg szerettem volna találni. A GC3hat ládának először a második pontját kerestem fel a betonbunkerben ahol egyértelműen fel van írva a jelszórészlet. Eltéveszthetetlen! Innen a teljesítménytúra a kék körséta jelzésen ment tovább, de én egyenesen továbbmenve kitérőt tettem az első ponthoz, a ládához. Hát nem egyből a turistaút mellett található, kicsit be kell érte menni. Ez annyira nem tetszett, mert mindenféle pókhálót szedtem össze az arcomba, de aztán kis keresgélés után meglett a láda. Innen aztán elindultam vissza, de nem kellett újra felmennem teljesen a csúcsra, mert egy ösvény pont odavitt a kék körséta jelzéshez, ahol a harmadik pont is egyértelműen meglett és micsoda véletlen: a harmadik pont pont egy határkő volt. :) Miután sikeresen elvégeztem az adminisztrációs dolgokat, az út az Újlaki-hegyre vezetett. Ezt a csúcsot ebből az irányból a legkellemesebb megközelíteni. Viszont innen ismét a sárgán kellett leereszkedni, ami elég meredek és nem igazán szeretem, de ezt már írtam korábbi beszámolók alkalmával is. A Határ-nyeregből egy kis kitérőt kellett tenni a Homok-hegy csúcsára, majd az erdei repülőtér mellett kellett végighaladni. Erre még sosem jártam, de nagyon érdekes látvány volt így ilyen közelségből látni a sportrepülőket felszállni, illetve landolni. Egyszer én is szívesen mennék egy kört egy ilyennel. :) Innen már csak lefelé vezetett az út Hűvösvölgybe a Gyermekvasút állomásra, ahova 12:50-re érkeztem meg. Érdekes, hagyományőrző túra volt, ha nem lenne holnap is túra, simán mentem volna a 45-ösön. Így ez az élmény megmarad jövőre. Ha úgy alakul a jövő évi túranaptáram, akkor mindenképp szeretném végigjárni majd a teljes távot is. Most délutáni szieszta, majd holnap reggel irány a Barangoló Hegyvidék (helytörténeti teljesítménytúra).

A túrán készült fotók megtekinthetőek a képre kattintva.