2011. február 26., szombat

Zöld 20 - Fekete István emléktúra

A Kitörés után 2 héttel nagyon kitavasziasodott az idő, ezért úgy döntöttünk, hogy elindulunk a Zöld 20 - Fekete István emléktúrán. A pontos táv 19 km volt 649 méter szintemelkedéssel, 600 Ft. nevezési díjjal és 5 és fél óra volt a szintidő. Reggel tömegközlekedéssel jutottunk fel Budapestre a Normafához, ahol a rajt volt. 7:30-kor indultunk el egy kellemes laza tempóban. Nagyon szép idő volt. Most jártunk először az Árpád-kilátónál, ahol begyűjtöttük az ottani geoládát is. A Virágos-nyereg környékén is jó volt szétnézni napközben, így a Kitörés után, majd a Csúcs-hegynél megszereztük 100. geoláda megtalálásunkat, amely a hozzá méltó "A Csúcs csúcsa (GCTOP)" nevet viselte. Ezután körbenéztünk a Szarkavárnál, ahol ezáltal a csillagtúrát is teljesítettük, valamint az ottani geoládát is becserkésztük. A cél Solymáron volt a Kocsma galéria neveztű helyen, ahova 12:20-kor értünk be pontosan, tehát nem sok kellett (40 perc csak), hogy kicsússzunk a szintidőből. A sok ládakeresgélés miatt eléggé elidőztünk itt-ott, de a lényeg, hogy még időn belül, sikeresen célba értünk. :)

A túrán készült fotók megtekinthetőek a képre kattintva.


Vár a Szarkavár!

A Vár a Szarkavár! túra egy csillagtúra volt, ami annyit jelent, hogy egy tetszőleges kezdőpontról kell a célállomást (jelen esetben a Solymáron a Szarkavárat) megközelíteni. Mivel elindultunk a Zöld 20 - Fekete István teljesítménytúrán, ami pont a Szarkavár mellett halad el, így úgy gondoltuk, hogy a túra keretei közt fogjuk meglátogatni a várat. Így is történt. Február 26-án 10:30 és 14:30 között kellett a Szarkavárat meglátogatni, ahol a nevezési díj ellenében (400 Ft. - előnevezőknek 300 Ft.) ki lehetett váltani a vár sikeres felkereséséért járó oklevelet és kitűzőt, valamint a hozzájuk tartozó jutalom csokoládét. Továbbá kaptunk a Szarkavárról egy rövid történeti leírást is:

"Lazarus 1528-ban Magyarországról készítettetek térképet "Salmar" felirattal a látképét is feltünteti a várnak. Ezen a vár többemeletes, magas lőrésekkel ellátott kaputornya a félköríves bejárattal, sisaktetővel látható. Ehhez egy küldő bástyafal csatlakozik, amelyhez szorosan simul egy nyeregtetős, lőréses nagy épület, valószínű, a palota. Mikovinyi Sámuel 1736-1737 között készített térképén is szerepelnek Solymár várának romjai.
A várat Valkó Arisztid tárta fel 1929-1940 között.
Solymár puszta már 1266-ban szerepel okleveleinkben, ekkor az itt birtokos Baár-Kalán nemből származó II. Nána comes a margitszigeti apácáknak adományota. A faluról először 1288-ban történik említés. IV. László király, méltányolva Czempsi Rudolf mester érdemeit, aki Feketehalom vár ostromán tüntette ki magát, majd a királynak Ottokár és a fellázadt kunok elleni hadjáratban többször is megsebesült, "Saalmar" falut neki adományozta. Ezután ismét margitszigeti apácák szerezték meg, akik 1337-ben Drugeth Vilmosnak zálogosították el. A várat egyes feltevések szerint Drugeth Vilmos, mások szerint pedig a Solymárt 1355-ben megszerző Laczkfy István nádor építette. Ez utóbbi itteni várnagyát Zsigmond királynak 1390. április 14-én Budán kiadott oklevelében említik Chanouchi Benedek nevében, majd a vár 1401-ben "Castrum Salmar" alakban szerepel. Borbála királyné 1435-ben Csetneki László félhévízi konventi kormányzót, Thuróczi Balázs csepeli és Gáti Tárnoki Demeter csalomjai ispánoknak bízta meg az olasz Sano által elfoglalt solymári vár visszafoglalásával.
Ónodi Czudar Jakab fiai Jakab és Simon birtoka volt 1444-ben, akik ekkor 600 forintért Rozgonyi Simon egri püspöknek és kancellárnak, Rozgonyi György országbírónak, illetve Rozgonyi István fia Sebestyén pozsonyi főispánnak zálogosították el. Solymár 1455-ben Garai László, majd 1468-ban Garai Jób és Újlaki Miklós birtoka volt. Az országnagyok 1490-ben kelt végzése szerint a vár Korvin János kezén maradt, aki később Ráskai Balázs főkamarásmesternek adta át. Ettől II. Ulászló király 1496-ban csere útján szerezte meg Végles Zólyom megyei váráért. Ezután Thuróczi Elek király várnak nyilvánította. I. Ferdinánd 1528-ban a hűtlenségbe esett Héderváry Ferenc birtokait, köztük Solymár várát és tartozékait is elvette, és Bakics Pálnak, feleségének Theodórának és lányának Margitnak, valamit testvéreinek adományozta, azonban János király 1531-ben Buda városának adta. Buda várának a török által történt elfoglalása után Solymár vára is elpusztult, a falu lakatlanná vált. A vár 1580 után már többé nem szerepel. A XVIII. században az új telepesek a vár köveinek nagy részét széthordták és házaik falába építették."


A túrán készült fotók megtekinthetőek a képre kattintva.


2011. február 13., vasárnap

Kitörés 35 Emléktúra

Február 12-én éjszaka úgy döntöttük részt veszünk mi is a Kitörésben, hogy megemlékezzünk az áldozatokról. Az éjszaka és a (bár enyhe) téli viszonyok, valamint az eddigi teljesítések alapján úgy gondoltuk, hogy a 60-as táv az még nagyon sok lenne, ezért maradtunk a 35-ösnél, amely 35,2 km.-es távval és 1087 méter szintemelkedéssel bírt. A teljesítésre 10 óra volt adva, a nevezési díj pedig 1200 Ft. volt. 22:00 és 0:00 között lehetett indulni a Virágos nyeregből. Kesztölcről busszal felbuszoztunk Budapestig, majd helyijárat és egy kis sétával a Virágos nyeregig megközelítettük a rajtot. Mivel először vettünk részt a Kitörésen még nem tudtuk milyen élmények várnak ránk és két német egyenruhába öltözött katonával találkoztunk. Még csomó időnk volt indulásig, addig beültünk a nagyon hangulatos Boróka Büfébe. Később már érkeztek olyanok akik futottak és a 60-as távot csinálták. Mivel nagyon korán érkeztünk így elsőként indultunk neki a 35-ös távnak, pontban 22:00 órakor. Sajnos pontosan már nem tudom, hogy Szomorra, a célba mikor értünk be, de sikerült a 35-öst szintidőn belül teljesíteni. Nagyon tetszett a a túra és megfogadtuk, hogy rágyúrunk és 2012-ben már a 60-ason indulunk.

A túrán készült fotók megtekinthetőek a képre kattintva.