2012. augusztus 20., hétfő

A Gyermekvasút nyomában (éjszakai)

Eljött augusztus 19-e és A Gyermekvasút nyomában éjszakai verziója. A nappali verziót mindig március 15-én rendezik meg, ahol az útvonal ugyanaz, csak a menetirány fordított. Az itiner szerint a túra 19,8 km. volt 890 méter szintemelkedéssel. A rajt Hűvösvölgyből indult a Gyermekvasutas otthonból, ami a márciusi túrának a célja volt. A nevezési díj 900 Ft.-ba került. A túrán ismét rengeteg (szám szerint 16) ellenőrzőpont működött. Este fél 9 előtt értünk fel Hűvösvölgybe és egy hatalmas kígyózó sor fogadott. A rajtidő bélyegzőn az áll, hogy 20:30-kor indultunk el a túrán, bár az én órám szerint már 20:36 volt. Az első ellenőrzőpont egyből 100 méterre volt a rajttól, a Gyermekvasutas múzeum. Innen a Fazekas-hegyre kellett továbbhaladni, ahol a második ellenőrzőpontot gyűjtöttük be. Itt sokan jöttek velünk szembe, mivel sokan figyelmetlenek voltak és kihagyták az első ellenőrzőpontot. A Fazekas-hegy után a hűvösvölgyi Nagyrét következett, majd innen felfelé először a Makovecz Imre kilátó, majd még feljebb a Kaán Károly kilátó a Nagy-Hárs-hegy tetején. Innen Szépjuhászné állomás következett, ahova gyorsan leértünk és ahonnan rögtön indultunk is tovább fel Budapest legmagasabb pontjára, a János-hegy csúcsára az Erzsébet-kilátóhoz. Itt szusszantunk egy picit, majd az út lefelé vezetett a János-hegyről először a Gyermekvasút megállójához, majd Makkosmáriára. Ez volt itt a túra felezőpontja az itiner szerint és innen most egy kis "hullámvasút" következett. Felfelé Virágvölgy állomás, majd le a Disznőfőig, majd ismét fel Normafán át Csillebérc állomásra és aztán a Normafa állomásra. Innen volt egy kis kavarodás, de simán visszataláltunk a többiekhez, majd a völgyben folytattuk az utunkat és egy idő után elértük a zöld háromszög jelzést, amely az Úti Madonna erdei kápolnához vitt, ami az utolsó előtti ellenőrzőpont is volt egyben. Jött az utolsó emelkedő, ami nem is volt olyan vészes már és miután felértünk a csúcsra, következett az utolsó ellenőrzőpont, a Széchenyi-emlék. Innen mi a Rege utat választottuk a cél megközelítéséhez, majd kb. úgy 1:45-50 körül érkeztünk meg a Gyermekvasút Széchenyi-hegyi állomására, ahol egy hosszabb sorban állás után megkaptuk a túráért járó emléklapot és kitűzőt, valamint a Budapest Kupa füzetbe a pecsétet. A célban egy pár virslivel vendégeltek meg minket a szervezők, majd a túra teljesítőinek adva volt a lehetőség visszautazniuk Hűvösvölgybe a Gyermekvasút egy éjszakai különjáratával. Természetesen ez is benne volt a nevezési díjban. Érdekesség, hogy egyébként a Gyermekvasútnak nincsen éjszakai járata, ez most külön, rendkívüli lehetőség volt a túra alkalmából. Számomra ami nagyon pozitív dologként ért ezen a túrán az az, hogy egyes helyeket nagyon jól jelezve volt az útvonal, bár 1-2 helyen azért még mindig javításra szorulna, valamint az éjszakai vonatozás is egy nagyon jó élmény volt. Negatívum pedig az, hogy talán az ellátáson picit javítani lehetne, pl. egy kis csokival valamint hogy több helyen legyen innivaló. Továbbá javítani lehetne a mellékelt térképet is, mert elég nehezen lehet kiigazodni rajta, az útvonal nagyon vékony vonallal van jelezve, miközben más utak meg vastaggal és ez így nagyon zavaró és használhatatlan. A Széchenyi-hegyről a vasút több, mint 10 perc késéssel indult, úgyhogy Hűvösvölgyben futhattunk a buszhoz, hogy időben elérjük, jobb lenne ha máskor pontosan indulna úgy, ahogy meg van hirdetve, mert vidékiek révén eléggé fontos számunkra a tömegközlekedés és hát ugye az éjszakai járatok sűrűségét nem kell bemutatnom. Mindenesetre köszönöm a lehetőséget és szerintem máskor is fogok még indulni ezen a túrán.

A túrán készült fotók megtekinthetőek a képre kattintva.