Budaörsi Dolomitok 20

2012. május 26-án részt vettem a Budaörsi Dolomitok elnevezésű teljesítménytúrán. Mivel szép időnek ígérkezett és első rendezésű túra volt, így semmiképpen nem szerettem volna kihagyni. A 20-as távon indultam, mely az itiner szerint 21,3 km-el és 865 méter szintemelkedéssel járt. A nevezési díj a 20-as távra 900 Ft. volt, de a Magyar Turista kártyának köszönhetően 100 Ft. kedvezményben részesültem. Lehetőség volt 600 Ft.-ért gulyáslevest rendelni a célba, éltem is a lehetőséggel. A túra olyan helyeket érintett, amerre még nem jártam sosem, így megnéztem, hogy milyen geoládák esnek útba. Összesen 6-ot számoltam össze, amiből 5-öt sikeresen meg is találtam, sajnos a hatodik a túra végi elkeveredés miatt nem lett meg - de erről majd a végén. Pontban 7:00-kor indultam el a rajtból, Budaörsről. Szintidőre 6 óra volt adva, ez alatt bőven teljesíthető ez a túra. A Tűzoltó Szertár Kávézótól nagyon jól és egyértelműen volt leírva, valamint kiszalagozva az útvonal. Hamar el is érkeztem a kő-hegyi első ellenőrzőponthoz, ahol egyből meg is kerestem a GCKHGY virtuális geoládát, majd fotózgattam egy kicsit. Nagyon szép ez a környék, a csacsi is nagyon jó fej volt. Ezután visszafelé kellett haladni a Kőszikla utcáig, majd ismét a budaörsi utcákban kellett bolyongani. Elhaladtam a Kálvária-domb mellett, amit már régebben a IV. Geocaching Teljesítménytúrán érintettem, igaz, akkor a másik irányból. Miután elértem a sárga háromszög jelzést, ezt kellett követni fel a Törökugratóhoz, ahol a második ellenőrzőpont volt. Nagyon jól ki van építve a tanösvény a csúcsig, érdekesek az állomások. Itt is sikeresen megtaláltam a GCtrug ládát, majd elindultam lefelé. És itt következett be velem egy olyan dolog, amiben már régen volt részem: a rossz irányba indultam el lefelé a Törökugrató utcán. Szerencsére eléggé időben észrevettem, hogy valami nem stimmel és vissza tudtam fordulni. Miután elértem az 1-es utat, innen a sárga jelzést kellett követni, majd egy kis kitérővel az út fel a Huszonnégyökrös-hegy tetejére vezetett, ahol begyűjtöttem a nap harmadik s talán életem eddigi legveszélyesebb geoládáját, a GCokor ládát. Egy igen veszélyes sziklaszinten kellett lemászni érte, nem hiába kapta a 4-es terep-nehézségi fokozatot. Amúgy érdemes volt a túrába belekalkulálni ezt a kitérőt, mert a kilátás innen meseszép, megérte idáig eljönni. Innen a sárga jelzésen kellett továbbhaladni Csillebérc/Makkosmária felé, majd a harmadik ellenőrzőpont következett. Ezen a pontos a szokásos pecséthez egy csoki is járt. Az ellenőrzőpont után egy dózer úton kellett folytatni az utat, majd a piros kereszt jelzésre kellett rátérni. Itt is volt egy geoláda (GCBuSv), amit kis keresgélés után szintén sikeresen begyűjtöttem. Nagyon ötletes volt. Miután elértem a piros sáv jelzést, azon kellett haladni egy darabig, majd a csillebérci ellenőrzőpontig a piros keresztre kellett áttérni. Itt volt némi frissítő, zsíros kenyér, nutellás kenyér, lekváros kenyér, vajas kenyér, üdítő - ki mit választott. Innen már az irány visszafelé, Budaörs felé tartott, egy darabig a piros négyzetet, majd a piros körséta jelzést kellett követni. És itt kezdődtek már kisebb nehézségek. Egy erdőszéli helyen szomorúan láttam, hogy hatalmas szemétkupac rondította a környezetet. Ezt le is fotóztam, hogy milyen elképesztő látvány volt. A Tűzkő-hegyi parkerdő viszont nagyon szép. Itt volt az utolsó ellenőrzőpont is, ahol mindenki egy kis kvízkérdéssort kapott, amivel nyerni lehetett a célban. Itt hamar megtaláltam a GCtko geoládát, majd elindultunk lefelé. Na és ezután keveredtünk el nagyon. Néztük az itinert is, a szalagozást is próbáltuk követni, de valahogy itt már nem volt igazán jó a leírás meg a jelzés, vagy csak mi voltunk már figyelmetlenek,de ennek következtében a Nap-hegy és az ottani geoláda kimaradt sajnos, mert már eléggé lent vettük észre, hogy nem jó úton haladunk. De nem mi voltunk az egyetlenek, mert találkoztunk túratársakkal, akik szintén errefelé bolyongtak. Na de hát mindegy, kicsit sajnálom, hogy kimaradt ez a Nap-hegy, de biztosan lesz még alkalmam pótolni, ha más nem, akkor jövő évi túrára már megvan az indok, hogy ismét részt vegyek. A célba pontosan 11:56-kor értem. Ennél már mentem más túrákon sokkal jobb szintidőket is, bár most sok volt a ládázással is eltöltött idő. Az oklevél szerintem nagyon jól meg lett csinálva. Nem nagy, egyszerű, de mégis szép és érdekes. A kitűző az nekem annyira nem tetszett. Viszont a célban elfogyasztott gulyásleves nagyon jól esett, bár igazán éhes nem is voltam. Mindenesetre ha jövőre ismét megrendezésre kerül ez a túra, akkor van rá esély, hogy ismét részt fogok venni rajta (már csak a Nap-hegy miatt is) és ajánlom másoknak is, mivel olyan helyeket érint Budaörsön és környékén, amik más teljesítménytúrák szerintem nem igazán. Köszönöm a lehetőséget!

A túrán készült fotók megtekinthetőek a képre kattintva.