A Vár a Vitányvár! szintén egy csillagtúra volt, amit a Tatabánya 30 teljesítménytúra keretein belül sikerült teljesítenem, mivel a teljesítménytúra épp a Vitányvár mellett haladt el. Október 16-án 10:00 és 15:00 között kellett a Vitányvárat meglátogatni, ahol a nevezési díj ellenében (400 Ft. - előnevezőknek 300 Ft.) ki lehetett váltani a vár sikeres felkereséséért járó oklevelet és kitűzőt, valamint a hozzájuk tartozó jutalom csokoládét. Továbbá kaptunk a Vitányvárról egy rövid történeti leírást is:
"A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, "háromsejtes" elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.
A várnak egy-egy 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. A lakó- és egyéb épületek a védőfalak mellett helyezkedtek el. Mindkét torony kb. 15 m magasan ma is áll, tetején a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetőek az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és a boltozat nyomai.
A várat mintegy 4,5 m átlagszélességű falszoros vette körül, a védőfalat kívül árok és sánc övezte, majd 15-20 méterre újabb árok húzódott, ezzel is erősítve a vár védelmét.
A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gut-Keled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 11379-ben szerepel iratainkban.
Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaky Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta. V. László királytól 1453-bem Rozgonyi János, Rajnáld és Oszváth adománya lett, mely adományt Mátyás király 1458-ban, 1459-ben és 1460-ban megerősített. Mátyás halála után 1493-ban Csókakő várával együtt Egerváry László horvát bán, majd István zálogbirtokolta. Egerváry István magtalan halála után, 1512-ban Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába. A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A XVIII. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan."
"Információ:
Vitányvár romjait a Környeánya közeléből induló jelzett turistaúton kb. 1,5 órás, a végén meredeken haladó túrával érhetjük el."
A várról sajnos nem tudtam fotókat csinálni, csak lentebb, az oklevél hátterében látható.
"A Vértes hegység északi lejtőjén, Körtvélyespuszta fölött, a 417 m magas Nyerges-hegy közelében egy erdővel borított kisebb kúp tetején találjuk a szabálytalan, megközelítően ötszög alaprajzú, belsőtornyos, "háromsejtes" elrendezésű, kis területű vár romjait. A környező fák ejtik fogságba, csak akkor látható, ha igen közel járunk hozzá. A kilátás viszont kárpótol bennünket, amit a várból a környező dombokra, Vértessomló és Környe falukra nézve.
A várnak egy-egy 2,5 m falvastagságú tornya és a kettő között egy udvara volt, melynek külső falai mintegy 6 m magasan épültek. A lakó- és egyéb épületek a védőfalak mellett helyezkedtek el. Mindkét torony kb. 15 m magasan ma is áll, tetején a védőoromzat maradványaival. Nagyméretű ablaknyílásaiban kőkeretes, gótikus ablakok láthatók. Ma is megfigyelhetőek az emeleteket elválasztó fafödémek helyei és a boltozat nyomai.
A várat mintegy 4,5 m átlagszélességű falszoros vette körül, a védőfalat kívül árok és sánc övezte, majd 15-20 méterre újabb árok húzódott, ezzel is erősítve a vár védelmét.
A vár keletkezéseinek idejét és építőjének nevét nem ismerjük. Feltehetően az itt birtokos Csák nemzetség egyik tagja építhette a tatárjárás után. Várnagyként a Gut-Keled nemzetségből származó II. Mihályt 1319-1324-ben említik okleveleink, és mint királyi vár "Castrum Vitam, Vytam, Wyttam" alakban 11379-ben szerepel iratainkban.
Luxemburgi Zsigmond 1410-ben Hohenzollern Frigyesnek zálogosította el. Albert király 1437-ben Rozgonyi Istvánnak adta zálogba a várat, majd ennek fia, János I. Ulászló királytól adományként is megkapta. 1445-ben Újlaky Miklós foglalta el, 1448-tól zálogként bírta. V. László királytól 1453-bem Rozgonyi János, Rajnáld és Oszváth adománya lett, mely adományt Mátyás király 1458-ban, 1459-ben és 1460-ban megerősített. Mátyás halála után 1493-ban Csókakő várával együtt Egerváry László horvát bán, majd István zálogbirtokolta. Egerváry István magtalan halála után, 1512-ban Kanizsai György horvát bán szerezte meg, akitől Kanizsai László országbíró örökölte. A kettős királyság idején János király parancsára 1534-ben, a fehérvári keresztesek konventje Héderváry István és fiait, Lőrincet s Györgyöt iktatta be "castri Wyttham in Albensi" birtokába. A török először 1529-ben ostromolta, majd 1543-ban el is foglalta. Később magyar kézre került, de 1559-ben újra a töröké, akiktől 1566-ban sikerült ugyan visszafoglalni, a következő évben már újra a török birtokolta. Véglegesen Pálffy Miklós szabadította fel 1597-ben, és a következő évben felrobbantották, megakadályozva ezzel, hogy a török a vár falai közé befészkelhesse magát. A XVIII. századtól az Esterházy család tulajdona volt. Anyagát építési célokra használták fel. A vár régészeti feltárása és állagmegóvása nem kezdődött el, a vár sorsa bizonytalan."
"Információ:
Vitányvár romjait a Környeánya közeléből induló jelzett turistaúton kb. 1,5 órás, a végén meredeken haladó túrával érhetjük el."
A várról sajnos nem tudtam fotókat csinálni, csak lentebb, az oklevél hátterében látható.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése